tovább>>

I. Sűrűség

1. Melyik definíció igaz? A sűrűség:

a) megmutatja egységnyi tömegű anyag térfogatát
b) megmutatja egységnyi térfogatú anyag tömegét

2. Melyek lehetnek a sűrűség mértékegységei? TÖBB VÁLASZ

a) mol/dm3 b) g/cm3 c) kg/m3 d) g/cm2

3. Mekkora lehet a tömege 3 cm3 anyagnak, ha sűrűsége 2 g/cm3?

a) 2 g b) 3 g c) 6 g

4. A víz sűrűségét 1 g/cm3-nek vesszük. Belehelyezünk egy 2g/cm3 sűrűségű anyagot. Mi történik?

a) lemerül b) lebeg a vízben c) úszik a víz felszínén

5. A víz sűrűségét 1 g/cm3-nek vesszük. Belehelyezünk egy 1g/cm3 sűrűségű anyagot. Mi történik?

a) lemerül b) lebeg a vízben c) úszik a víz felszínén

6. A víz sűrűségét 1 g/cm3-nek vesszük. Belehelyezünk egy 0,5g/cm3 sűrűségű anyagot. Mi történik?

a) lemerül b) lebeg a vízben c) úszik a víz felszínén

7. Szerintetek melyik folyadék sűrűsége a nagyobb? Jelöljétek relációsjellel!
a) étolaj víz b) víz etil-alkohol (szesz)

c) tej víz d) emberi test víz

8. Párosítsátok melyik sűrűség melyik adathoz tartozik!

a) 1000 kg/m3 b) 1010 (-1040) kg/m3 c) 1020 (-1030) kg/m3

I) emberi test II) 4 c-fokos édesvíz III) tengervíz

9. Hol könnyebb lebegni az édes vagy a tengervízben?

II. Arkhimédész törvénye

Kísérlet

1. A tálcán található főzőpoharat töltsétek meg 2/3-ig csapvízzel!
2. Akasszátok rugós erőmérőre a kísérleti tálcán található nagyobb hengereket, majd mérjétek meg a súlyukat! Rögzítsétek a táblázatba!
3. Merítsétek a testeket vízbe, így is mérjétek meg a rugós erőmérő által mutatott értéket!
4. Akasszátok a rugós erőmérőre az üres hengert, majd az előbb használt hengereket, mérjétek meg a súlyukat!
5. Végül töltsétek meg az üres hengert vízzel, akasszátok rá az egyes hengereket és nézzétek meg, mit mutat a rugós erőmérő!

A tapasztalatok alapján válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

10. Rugós erőmérőre akasztunk egy testet, súlya 2N. Hogyan változik a rugós erőmérő által mutatott súly, ha vízbe mártjuk?

a) nő b) változatlan marad c) csökken

11. Azaz a test súlya… (pl) …lesz.

a) 1,8 N b) 2 N c) 2,2 N

12. Milyen erő hatott a testre, amikor még nem mártottuk vízbe?

a) gravitációs b) felhajtó c) elektromos d) izomerő

13. A folyadékba mártott testekre kétféle erő hat, egyik a nehézségi erő, másik a felhajtó erő. Melyik hat lefelé?

a) nehézségi erő b) felhajtó erő

14. Mely tényezőkből áll össze az előbb megjelölt erő?

a) a test súlya b) gravitáció c) légnyomás d) hidrosztatikai nyomás
15. Mi történik akkor, ha a folyadékba merülő testre nagyobb nehézségi erő hat, mint felhajtó erő?

a) lesüllyed b) lebeg c) úszik

16. Mi történik akkor, ha a folyadékba merülő testre kisebb nehézségi erő hat, mint felhajtó erő?

a) lesüllyed b) lebeg c) úszik

17. Mi történik akkor, ha a folyadékba merülő testre ugyanakkora nehézségi erő hat, mint felhajtó erő?

a) lesüllyed b) lebeg c) úszik

III. Arkhimédész törvény levezetése

Archimédész törvénye szerint minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat, amelynek nagysága egyenlő a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával.

Ez egyébként a gázba merülő testekre is igaz.

Közismert a mondóka: "Minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz súlya".

2N súlyú testet vízbe mártunk, ezt követően súlya 1,6N-ra csökken.

18. A rugós erőmérőre egy, a vízbe mártott testtel azonos térfogatú edényt akasztunk (nevezzük B edénynek), továbbá az eredeti testet. Vízbe mártjuk (az eredeti testet). Mennyik reális érték? Nő vagy csökken a rugós erőmérő által mért érték?

a) 1,5 N b) 1,6 N c) 1,7 N

19. Az üres edényt ezt követően megtöltjük vízzel. A rugós erőmérő 2 N-t mutat. Melyik állítás IGAZ?

a) a test által kiszorított víz térfogata egyenlő a B edényben lévő víz térfogatával
b) a test által kiszorított víz súlya egyenlő a B edény térfogatával
c) a test által kiszorított víz térfogata egyenlő a B edényben lévő víz súlyával

20. A víz sűrűségét 1 g/cm3-nek vesszük. Ezáltal a kiszorított víz térfogata egyenlő annak súlyával. Arkhimédész szerint, a test által kiszorított víz súlya egyenlő…

a) a gravitációs erő nagyságával
b) a felhajtóerővel
c) a test súlyával

21. Veszünk két azonos térfogatú (pl. 10 cm3-es) testet, legyen ez alumínium és réz.
Sűrűségük (NEM VALÓS ADAT!) alumínium 1,5 g/cm3, réz 2 g/cm3.
Mekkora térfogatú vizet szorítanak ki?

a) 15 cm3 és 20 cm3 b) 10 cm3 és 10 cm3

22. Maradjunk a 21-es példánál. Mekkora súlyú vizet szorít ki akkor a két fém?

a) azonos b) különböző

IV. Nézzük meg a gyakorlati alkalmazást!

Nézzétek meg az alábbi filmet!
https://www.youtube.com/watch?v=CsZQ9HRHGWI

Másik sztori ITT, 9.05-től

23. Meg akarjuk mérni egy test sűrűségét, legyen ez az Arkhimédész-féle korona!

Egy nagyobb edénybe állítsunk egy olyan kisebb edényt, amelybe teljesen belefér a korona! Ezt a kisebb edényt töltsük színültig vízzel, majd óvatosan merítsük bele a koronát! Így a korona által kiszorított víz a nagyobb edénybe folyik. Óvatosan emeljük ki a kisebb edényt! A nagy edényben maradt vizet öntsük egy mérőhengerbe és olvassuk az eredményt!
Mit tudunk így megállapítani? A korona…

a) súlyát b) tömegét c) térfogatát

24. Milyen adatra van még szükség a sűrűség kiszámolásához?

a) súly b) tömeg c) térfogat

25. Milyen eszközt használnál az előző adat méréséhez?

a) mérleg b) rugós erőmérő

26. Mely tényezőktől függ tehát a felhajtó erő?

a) tömeg b) sűrűség c) térfogat

Fontos kiegészítés! Arkhimédész törvénye nemcsak a vízre igaz, hanem valamennyi folyadékra és gázra is!

V. Nézzük a digitális oktatóanyagot!

TTKO - Felhajtóerő, úszás, lebegés